Blog

A masszázs története

2015.05.23 13:16

A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik. A francia massage szó, görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból ered, s gyúrást jelent. Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete. Vannak, kik szankszrit származást véltek benne felfedezni. Valószínűen az emberek önmagukon már ősidők óta ösztönösen alkalmazták a masszázst nyomkodva - gyúrva - simogatva a fájós részeiket, később már tudatossá válhatott. A primitívtől a kulturált népekig szinte mindenütt megtalálhatjuk a használatát.

Legkorábbi Kínából származó feljegyzés a masszázsról Kong-Fu-tól származik ie. 2700-ból. Orvospapok végezték, s kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával (Tai-Chi). Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerűsített változata. Időrendi szerinti beillesztés nélkül állítják, hogy innét ered a malajziai "thai masszázs" is, mely különleges kimozgatási technikájával tűnik ki a többiek közül. A mai japán shiatsu csupán hasonló a kínai módszerekhez, energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Ázsiai eredetű a ma már hazánkban is ismert Yumeiho masszázs is.(~ thai masszázs)

Cook (XVIII. sz.) leírásából értesültünk, hogy Ausztráliában, Tahiti szigetén az őslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították, Jáva szigetén pedig fogamzásgátlásra használták (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították, ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal visszaállították).

Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott folyó vizében (Ganges). Simították, nyomkodták, gyúrták a test lágy részeit. Arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be. Végtagokon a műveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna a gonoszt nyomni a testből. (A Thai masszázsnál még ma is fellehető ez irányzat, de inkább végtag kirántás formájában.) Kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, főleg sebesült katonáik gyógyítására. San.Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.

I.e. 460-370.-ben Görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegőt, helyes táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor

legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347.) tanulta a masszázs módszereit. "De officina medici" c. munkájában foglalkozik e témakörrel. A kezdetleges vízgyógyászatot elméleti alapokra fektette. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket.

Hippokrates

I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanaClaudius Galenusit, és "Tripsis c. (Egészség megóvásáról) művében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetőleg. A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában. A görög származású Oribasius és Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott. Enciklopédikus munkájában foglalta össze a máig is érvényes észrevételeit, javaslatait, és gyakorlatát. Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdő) és közfürdőkben végezték javarészt.

Avicenna Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az "Orvosi törvények könyvé"-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a hidroterápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat. Pehr Henrik Ling

Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár foglalkozott a torna és a masszázs rendszerezésével. Ismertette a masszázs technikáját, hatását és javallatait.(Innét ered a "svédmasszázs" elnevezés is.) Elterjedt Európában és átvették Amerikában. A XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901. aki Ling tanítvány volt) gyűjtötte a korábbi tapasztalati anyagot. 1867-ben adott ki könyvet a masszázsról, melyben felvetették, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai lehetnek. Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette, tapasztalatai alapján leírta, a masszázs helyi és távolhatásait. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt "Masszázs kézikönyve" című munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban : simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.

1886-ban Gaskell doktor közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van. (szegmentáció elve) Gaskell eredményei hatására Head, 1889-1896 között vizsgálatokat végez a bőrtakaró és a belső szervek közötti összefüggéseket illetőleg. Az idegreflektórikus összefüggésekre építve, felhasználta azon lehetőségeket is és 1898-ban felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrtakaró bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezek a zónák reflektórikus kapcsolatban vannak a belső szervekkel. 1917-ben Mackenzie, a korábban Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belső beteg, zsigeri szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Először diagnosztizáltak vele, majd később kiderült, hogy fordított irányban (kívülről befele), mint terápiás kezelés is hatékony. Szegmentzónás összefüggéseket, és az erre ható masszázs eljárásokat "reflexzóna masszázs"-nak nevezték el.

1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölő, valamint a bőreltoló masszázsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötőszöveti masszázséval. Erőteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható képleteket. Szinte ugyanabban az időben (1929-ben) Elisabeth Dicke német gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszűkület) jutott az általa megfogalmazott és gyakorolt kötőszöveti masszázshoz. Ez a technika neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát. Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötőszöveti masszázs technikai végrehajtás módszerét.

1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst (a végtagok kezelésénél). Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták össze.

Vogler 1928-as évben kezdte "periostealis kezelés" néven a csonthártyakezelést alkalmazni. 1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le.

Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végeztek a masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. Később a török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, s vele a masszírozás gyakorlata is. Később fürdőmesterek tevékenykedtek, majd a jótékony német-osztrák behatásra nálunk is tudományosan terjedt e kezelési metódus.

A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlődése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de "dogmatikus filozófiájuk" más és más.

Aromaterápiás masszázs

2015.05.23 12:54

Az utóbbi évtizedben egyike lett azoknak az alternatív kezelésmódoknak, melyeknek a népszerűsége a világ számos országában fokozódik. Ennek oka részben abban keresendő, hogy sokan szenvednek tartós stresszhatással összefüggésbe hozható betegségben, melyeknek kezelésében az aromaterápia jó eredménnyel alkalmazhatóa relaxációt elősegítő és stresszt oldó hatásainak köszönhetően.

Mik azok az illóolajok?

Az illóolajok olyan illatanyagok, melyek parányi olajcseppecskék formájában előfordulnak a különböző növényi részekben (pl. levelek, gyökér, héj, virág, gyümölcs).

Az illóolajok a növény valamennyi jellemző tulajdonságát magukban hordozzák és ezáltal a növény eszenciáját képezik. Sok évszázad óta alkalmazzák ezeket az illatokat gyógyításra, vallásos szertartások kellékeként, testápolásra valamint egyéb célokra.

Az újkorban ismét felfedezték ezeket az olajokat. Napjainkban úgy a levegő frissítésére, mint szaunaöntet készítésére, AROMATERÁPIÁRA, masszázsolajok sajátkezű elkészítésére használják.

Két módja van annak, hogy az olajok kifejthessék hatásukat:

  • Szaglóérzékünkön keresztül (inhalálás, illatlámpa)
  • Bőrön keresztül (fürdők, masszázsok)

Már 2000 évvel időszámításunk előtt felismerték a kínaiak bizonyos növények illóolajainak gyógyító tulajdonságait.

Az illóolajok ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint azok a növények, melyekből nyerik őket, csak felerősített formában. Néhány olaj nyugtatóan, néhány izgatóan hat . Egyes olajok emésztést elősegítő hatásúak, mások vértisztító funkcióval rendelkezik. Némelyik olaj kiváló szer bőrtisztátalanság elkerülésére.

Az olajokat természetes módon nyerik ki ismert gyógynövényekből a levél leszedésével, beáztatásával, desztillálásával. Az illóolajok drágák, mert a mindenkori növények csak nagyon kis mennyiségben tartalmazzák azokat (pl. 1 liter kakukkfűolaj kinyeréséhez 400 kg kakukkfűre van szükség).

Lávaköves masszázs

2015.05.23 12:07

GYÓGYMASSZ

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • Lávaköves masszázs

Nyomtatás
PDF

A lávaköves masszázs során a kézzel történő masszírozás helyett, vulkáni eredetű, sima bazaltköveket használnak. A masszázs vízben felmelegített, 50 - 60 fokosra hevített, különböző méretű kövekkel történik. A nagyobb köveket az energiavonalak, és a főbb energiaközpontok mentén helyezik el, a kisebbekkel pedig átmasszírozzák testünket. A kezelés speciális masszázstechnikára épül, igazi masszázskülönlegességnek számít. A lávaköves masszázs testi-lelki élményt nyújt: ellazít, pihentet, javítja közérzetünket, kiváló stresszoldó, pezsdítő életenergiával tölt fel, harmonizálja testünket, lelkünket.

A lávaköves masszázs több ezer éves múltra tekint vissza, az amerikai indiánok, az indiaiak, de egyes források szerint még az ősmagyarok sámánjai is használták gyógyításhoz a felmelegített és testre helyezett köveket és ásványokat. A kezelés seciális masszázstechnikára épül, segíti az energiaáramlást, stresszoldással párhuzamosan javítja a közérzetet. Fokozza a vérkeringést, méregtelenít, lazítja az izmokat, enyhíti az álmatlanságot és rendívül jót tesz a bőrnek, mivel a mély meleg masszázs során az olaj a bőr mélyebb rétegeibe jut. A test ellazulása mellett a szellem is relaxál, a végeredmény pedig fizikai és lelki megújulás, kiegyensúlyozottság. A merev izületek és izmok visszanyerik rugalmasságukat, a lélek pedig meditatív állapotba kerül és csodálatos változáson megy át. Kúraszerű alkalmazása javasolt, de már egy kezelés is érezhető változást eredményez.

A masszázs alatt születő energia harmonizáló és tisztító hatású. Ez az egyedi terápia a vulkánikus tevékenység alatt keletkező bazaltkövekkel rendkívül hatékony. Ennek oka nem csak a felmelegített kövekben keresendő, amely lokális és kiterjedtebb változásokat okoz a szervezetben, de ugyancsak hatással van az energiaközpontokra és a szellemi egyensúlyra is. A kőterápiát már az ókori Kínában is alkalmazták, és ott kapcsolódott össze a meridinok elméletével. A hagyomány szerint 7 csakra, energiaközpont létezik. A csakrák egyensúlya nem csak a közérzetre van jó hatással, de az egyetlen módja a lélek és a tudat egyesítés.

Javítja a vérkeringést, segít az izmok ellazításában, enyhíti az izomfájdalmakat, feloldja az izommerevséget, felmelegíti a testet, javítja a nyirokkeringést, gyorsítja az anyagcserét, segíti a méregtelenítés folyamatát, erősíti a kötőszöveteket, stresszoldó hatású, javítja a vese kiválasztását. Felszabadítja az energiablokádokat, amelyek a szervezet diszharmóniáját eredményezik.

Nem ajánlott szív- és érrendszeri megbetegedések esetében, magas vérnyomás esetén, tüdő- és légzésproblémáknál, egyes máj- és epebetegségeknél, húgyúti, bél- és bélrendszeri problémáknál, terhesség utolsó harmadában, illetve menstruáció idején

1. Koronacsakra
A fej tetején helyezkedik el, színe lila. Az agy felső része és a jobb szem tartozik hozzá. Ez kapcsolódik a magasabb rendű énnel. Ha ez a csakra jól működik, akkor az ember harmóniában él önmagával. Akinél ez gyenge, az céltalannak érezheti magát, és depressziós lehet.

2. Harmadik szem csakra
A szemöldök vonalában helyezkedik el, színe indigókék. A vegetatív idegrendszer, az agy alsó része, a bal szem, a fül és az orr tartozik hozzá. Ez az idealizmussal, a bölcsességgel, a képzelőerővel, a pszichikai gyógyítással és a spiritualitással áll kapcsolatban. Pszichés zavarok, fejfájás és látási zavarok jelzik, ha gyengül ez a csakra, valamint, ha valaki túlságosan földhöz ragadt, naív esetleg fanatikus.

3. Torokcsakra
A torok vonalánál helyezkedik el, színe a világoskék. A torok és a tüdő tartozik hozzá. Felelős a kommunikációért és az intellektusért, a helyes értékítéletért és a fantáziáért. Ha nem jut ide elég energia, akkor beszéd vagy mozgásszervi próblémák jelentkeznek. Félénkség és megfelelésvágy jellemzi azt, akinek gyengül a torokcsakrája, sőt emiatt meg is játszhatják magukat mások előtt.

4. Szívcsakra
A szív vonalán található, színe zöld. A csecsemőmirigy, a szív, a tüdő és a keringés tartozik hozzá. Ez felelős a szeretetért, az együttérzésért és az érzékenységért. Akonek kevés energia jut ebbe a csakrájába, az nehezen mutatja ki a szeretetét, fél a csalódástól, könnyen depressziós lehet és immunrendszere is gyengülhet.

5. Köldökcsakra (Napfonat)
A hasnyálmirigy, a gyomor, a máj, az epehólyag és az emésztőrendszer tartozik hozzá, színe a citromsárga. Ez felelős a kreativitás, az egyéniség kifejezéséért, a hatalomvágyért és mennyire képes megvalósítani önmagát és megszerezni a számára szükséges egzisztenciát. Ha kevés energia jut ide, akkor epe- és cukorbaj, emésztési és gyomorpanaszok jelentkezhetnek. Felléphet még túl erős hatalomvágy, harag, indulat, félelem, ellenséges érzések, sőt féktelen tombolási vágy is jelentkezhet.

6. Kereszt- vagy szexcsakra
A nemi szerveknél található, színe a narancssárga. A nemi szervek és a vese tartozik hozzá. A viselkedést, a kapcsolatokat, a vágyakat, a szexuális energiát irányítja. Ha kevés energia jut ide, akkor a mellben, a méhben, a petefészekben, a herékben jelentkezhetnek betegségek, de felléphetnek gombás fertőzések és elhízás is. Jelentősen gyengül az önbizalom, romolhat a párkapcsolati harmónia, visszafogottak lesznek az érzelmek.

7. Gyökércsakra
A gerincoszlop legalsó tövénél helyezkedik el, színe a vörös. A mellékvese, a húgyhólyag, a nemi szervek és a gerinc tartozik hozzá. Ez határozza meg, mekkora az életkedvünk és a bizalmunk másokkal szemben, a termékenységet és az egészséges birtoklási vágyat is befolyásolja. Ha kevés energia jut ebbe a központba, azt aranyér, gerincpróblémák, hideg végtagok és félelem is jelezheti

 

Svéd masszázs

2015.05.13 20:54

A svédmasszázs képzi valamennyi európai masszázsfogás alapját.

Öt alapfogása a következő:

Simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció, amely kiegészíthető kirázással és kimozgatással is.

Simítás alatt történik meg a tájékozódás, az első testi kontaktus, mely nyugtató és előkészítő fogás. Fontos a feszültség oldás, fájdalomcsökkentés és a nyirokkeringés javítása. Mechanikus úton hozzájárul az elszarusodott hámréteg leválásához.

Dörzsölés a legerősebb ingerfogás. Fellazítja a kötőszövetben gyakran előforduló összenövéseket, felszabadítják a letapadt inakat, csökkentik a myalgiás csomókat. Javítják az izomkontraktúra állapotát. Jobb vérellátást produkál a felszíni és a mélyebb rétegekben. A hosszú ideig, lassan végzett dörzsölés csökkenti a helyi érzékenységet, míg a gyorsabb tempóban végzett, serkenti, ingerli a központi és a perifériás idegrendszer működését.

Gyúrás egy keringésjavító masszázsfogás, melyben egyes izmot, vagy izomcsoportot emelünk fel csontos alapjáról, s kinyomva belőle a vért visszaengedjük eredeti állapotába. Izomgörcsök oldására; sorvadt izmok erősítésére, fáradt izmok regenerálására használjuk. Az izmok anyagcseréje fokozódik, vérkeringés és oxigén ellátása javul, valamint az izmok rugalmassága nő.

Ütögetés egy kimondottan ingerlő, serkentő hatást kelt. A bőrerek összeszűkülnek, tónusuk fokozódik, és a vérnyomás emelkedik. Frissítő hatású, de a hosszantartó ütögetés ellentétes hatású eredményt hoz. A vér jelentős része a bőrbe, és a bőr alatti kötőszövetbe kerül. A keringésben maradó kevesebb vért a szív könnyebben tudja szállítani.

Vibráció egy lazítófogás. Főleg laposan fekvő, csontról nehezen elemelhető izmok esetében alkalmazzuk. Csökkenti az idegek ingerlékenységét, nyugtató és fájdalomcsillapító hatású.

Kirázás, melyet végtagokon alkalmazzuk különféle testhelyzetekben.

Kimozgatás, ami az izületeknek természetes mozgás határáig történő módszeres mozgatása. Kontraktúrák oldására az egyéni érzékenységnek figyelembevételével a betegség ismeretében hajtjuk végre.

Címkék